Az 1900 évek elején, Nagybányán, építettek egy ágyút a barátaival, hogy legyen mivel lőni, ha jönnek a románok!!!! Az egyik barát apja a bányában robbantómester volt, a másik apja kovács volt. Így összelopkodták a szükséges anyagokat - csövet, lőport, stb, és összebarkácsolták az ágyút... A próbalövésre, patakban talált kővel, a szőlőhegyen került sor, egy hordóra. A hordót szétlőtték, de pár nappal később a szomszéd jelentkezett, hogy a tehene nem akar legelni egy fekete sávban, sőt meg is találta a házfalába ékelődött golyót. A dolgot azután a gyerekek szülei elsimították...
Debrecenben, majd később Budapesten táblabíró volt. Az 1940-es évek elején költözött Budapestre, a Benczúr utcába, majd a Vérmezőre (Endresz György térre).
A háború után a kitelepítéstől való félelmében szívrohamot kapott 1951-ben. Felesége bánatában követte egy napon belül, öngyilkos lett. Homola Viktor (1929) aki egyetemre járt ekkor Budapesten, ebben a lakásban lakott. Homola László halálát követően Homola Viktor (1929) "kiigényelte" a lakás egy részét a Tanácsnál, amit az egyetemen végzett demonstrátori munkája miatt ki is utaltak neki.
A lakást később a Tanácson felosztották hármas társbérletre. Homola Viktor első három gyereke (László, Zoltán, Tamás) ebben a hármas társbérletben születtek.