1930.11.4-én refromátusok lettek a feleségével
Kincses Károly: Jog, botanika, fotó
admin, p, 2006-12-29 15:13
* Kritika, értékelés, elemzés
Kedvelem azokat az embereket, akikben a világ kerek egész, akik bármi általuk végzett tevékenységben a lehető legjobbat tudják produkálni. Teljes életet élnek.
Dr Vajda Ernő ilyen volt Itt-tartózkodása kilencven esztendeje során fotográfusként kivívta világhírű kortársai, Brassai, Cartier-Bresson, Reismann János és mások elismerését, az akkori állam is honorálta ezirányú tevékenységét, hiszen 1980-ban megkapta az Érdemes Művész címet. Jogászként neki is köszönhető, hogy Bartók Béla szerzői jogai a magyar állam szempontjából megnyugtatóan rendeződtek.Botanikusként pedig nem kisebb feladatot teljesített, mint hogy felkutatta és begyűjtötte a valóságban és fényképekben is Magyarország teljes faunáját, később kiegészítve ezt a környező országok magashegyi növényzetével. Elmondható, hogy a pusztán természettudományos, dokumentációs fotográfiát művészeti rangra emelte. Nincs jobb szó fotós életművére, mint hogy a végsőkig következetes, gazdag, megismételhetetlenül egységes hagyaték, mellyel mi túlélők bizony nem rangjához mérten sáfárkodtunk ezidáig.
Weisz Adolf magántisztviselő, egy nemzetközi hiteltudosító iroda budapesti fiókjában 1889. dec. 28-n megkönnyebbülten sóhajtott. Felesége egészséges fiúgyermeknek adott életet. Weisz Ernő néhány évvel később már a VI. kerületi Érsek utcai elemi iskolába járt, majd a VII. kerületi főgimnáziumban folytatta felkészülését az életre. 1910-től a Galilei Kör tagjai közt találjuk, egészen annak föloszlatásáig járt a polgári radikális fiatalok közé. A jogi egyetemmel párhuzamosan zoológiai és botanikai tanulmányokat is végzett Budapesten a Pázmány Péter Egyetem természettudományi karán. Doktori oklevelét 1918. augusztusában kapta, miután hazatért a hadifogságból, ahová mint az első honvéd gyalogezred hadnagya esett. Hatvan éven keresztül 1918-1978 között folytatott jogászi praxist. A német megszállás után internálták. Fogolyként 1944 áprilisától júliusig Horthy-liget, a "Magyar Örödögsziget" zsidó parancsnoka volt. Neki is köszönhető, hogy sikerült a tábor 700 lakóját élve megmenteni. Élete kész regény, de foglalkozzunk inkább a fotóival. Első fényképeit 1911-ben készítette. Megmaradt képeinek 98 százaléka növényfotó, melyeket 1922-től ugyanazzal a 9x12 cm-es Voigtländer Bergheil kamerával készített. A gép több mint fél évszázadon keresztül nem hagyta cserben (Éljen a német ipar!) Több egyéni kiállításon mutatta be képeit, s idehaza és külföldön egyaránt jelentek meg könyvei (A magyar növényvilág képeskönyve, Pflanzenfotografie, Fák, ligetek, erdők, Sziklákon, kövek között, Öreg fák). Fotósok bőven termettek még a családban. Második felesége Reismann Marian fotóművész, unokatestvére a szintén növényfotósként ismert Vajda László.
Fényképeiről a már nagybeteg Szabolcsi Bence ezt mondta: ez maga a muzsika. Nem értek kellőképpen a zenéhez, de lehet benne valami.
http://www.fotoklikk.hu/node/5125
Vajda Ernő (Bp., 1889. dec. 28. – Bp., 1980. febr. 25.): ügyvéd, botanikus, fotóművész, érdemes művész (1980), Reismann Marian férje. 1908-12 között egy.-i tanulmányait párhuzamosan végezte a bp.-i Kir. Magy. Tudományegy. Jogi, ill. Bölcsészkarán. Mint jogász sikeresen képviselte a család és az állam érdekeit Bartók Béla hagyatéki eljárása során. 1918-77 között folytatott ügyvédi gyakorlata mellett az MTA Botanikai Kutató Intézetének is dolgozott a természettudományos fotódokumentációt nemzetközileg elismert művészi fokra fejlesztette. Publikációs tevékenységet folytatott mind a botanika, mind a fotográfia területén. Alapító tagja a Magy. Fotóművészek Szövetségének, 1963-68 között elnöke. Munkásságát 1965-ben a Nemzetközi Fotóművész Szövetség EFIAP kitüntetéssel ismerte el. – Kiállításai: „Virágok, fák, tájak” (Bp., 1964); „Öreg fák” (Bp., 1969); „Sziklákon, kövek között” (Bp., 1976); „Változatok öt témára” (Bp., 1977); Emlékkiállítás (Bp., 1980).– F. m. A magyar növényvilág képeskönyve (Bp., 1956, ua. angol, német és orosz nyelven, (Bp., 1957); Pflanzenfotografie (Halle-Bp., 1960); Fák, ligetek, erdők (Bp., 1962); Visionen eines Botanikers (Drezda, 1971); Sziklákon, kövek között (Bp., 1977). – Irod. Reismann Marian: Margitsziget (Fotóalbum) (Bp., 1964); Devecseri Gábor: Öreg fák (Bp., 1969); Fotó Vajda (Bp., 1971); Kass János: Kidőlt a tölgy (Élet és Irod. 1980. márc. 1.); Kincses Károly: Kérlelhetetlen humanitás (Fotóművészet, 1987. 4. sz.).