Place Index
Bátorkeszi
Bátorkeszi is a city and its address is Nyitra Szlovákia (Felvidék).
Display Google Map of this location (if available)
- Place Notes
- Bátorkeszi (szlovákul Bátorove Kosihy, korábban Vojnice, azelőtt Bátorove Kesy) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Révkomáromi járásban.
A trianoni diktátumig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott.
A falu Szlovákia déli részén, fekszik, az északi szélesség 46°-án, és a keleti hosszúság 25°-án. Határos Búcs, Köbölkút, Kisújfalu, Perbete, Szentpéter, Madar, Mocs községek határaival. Földrajzilag a Dunamenti síksághoz tartozik. A falut egy kis patak szeli át, ami az erdőben ered és a halas tóba torkollik, a helybeliek Fényes-pataknak neveznek. A határ legnagyobb része szántóföld, ami a politikai rendszerváltás után, a kilencvenes évek elejétől kezd visszavándorolni az eredeti magántulajdonosok birtokába, de ma még a nagyobb részén a helyi szövetkezet gazdálkodik. Főleg gabonafé lét, kalászosokat, kukoricát és dohányt termesztenek. A falu északi határá ban nagy kiterjedésű erdő található, itt főleg akác- és bükkfák alkotják. Nagy kiterjedésű szőlőhegyek is vannak a falu határában, a helyi szövet kezet és a magángazdák tulajdonában. A falu és a hozzátartozó földek te rülete 4.588 hektár.
A falu területén a legrégibb időkből való leletek az avarkori temetö maradványai, ezek az emléktárgyak ma a Duna menti Múzeum kiállításán tekinthetők meg. A legrégibb írásos adatok 1156-ból valók, amikor Villa Kescu-t, mint püspöki birtokot említik. A következő adat a helységről 1263 -ból van, ebben az évben szerepel a Keszö helységbeli Víd, Köbölkút melletti birtokos, aki ösztövéren levő földjéből három ekealját a Huntpázmán nem beli Andrásnak a Forgách család ősének eladott. 1292-ben szerepelnek a Ke szi nemesek, akik perelnek a Zovárd nembeli Zovárddal és Csákkal; e per még 1300-ban is folyt. 1311-ben Csák Máté hívei elpusztították a falut. 1460- ban a Guth-keled nembeli Báthoriak birtoka, ahonnan a helység a Bátorkeszi nevet nyerte, ezen a néven szerepel az 1531 évi adólajstromban. A XVI. szá zad elején egyike volt a vármegye legnagyobb helységeinek. 1532-ben a fa lut várossá nyilvánították, és mezővárosként említik. 1531-ben Báthory Ist ván nádor birtoka. Az 1549. évi adóösszeírás szerint Báthory András birtoka. Ekkor 32 portája volt; míg 1556-ban 28, 1593-ban 20, 1609-ben és 1613-ban is mét 25 portája volt(4). Az újvári ejálet török adóösszeírásai szerint az 1600-as években Komarán náhije, tartozik az újvári livába város, az eszter gomi "mírliva hássza, tartozik Komaránhoz".
76 fejadófizető személyt írtak össze. 52 háztartás volt ekkor(5). 1609-ben Keglovich Jánosé a falu. 1654-ben Pálffy Pál örököseit iktatják be a helység birtokába. 1696. évi adóösszeírás szerint Bottyán János birtoka, aki a falut zálogba vette a Pálffy családtól. Templomát a néhai Pálffy ná dor építette 1720-28 között. 1788-tól a helység neve Bátorkes, 1808-tól Bá torkeszi. Az első népszámlálási adatok szerint 1755-ben lakosainak száma 640 katholikus és 479 protestáns volt. 1787-ben 258 háza és 1626 lakosa volt. A községhez a következő puszták tartoztak: Antalháza, Miklósháza, Ered mény, Fülöp, Kabát és Rifót. 1783-ban országos és hetivásár tartására nyert engedélyt. Plébániája már 1562-ben fennállott. 1848-ig a Pálffy herczegek földesurasága alá tartozott. A századfordulón a herczeg Pálffy család és Bátorkeszi Kobek Kornél a falu birtokosai, akiknek itt egy-egy szeszgyá ruk is volt. A római katolikus templomot a XVII. század elején a reformá tusok elfoglalták, de utóbb ismét a katolikusok kezére került. A reformá tus templom a XVII. század végén épült. A századfordulón 409 háza volt, 3013 magyar anyanyelvű lakossal, kik közül 1857 római katolikus, 892 református és 255 izraelita vallású. A faluban az 1731. október 31-i összeírás szerint a környező falvakhoz képest itt találkozunk a legtöbb iparossal. Pontosan 1 mészáros, 1 kovács, 3 takács, 2 csizmadia, 1 fazekas, 1 varga volt a faluban. Gazdaságilag önálló falu volt. A mezőgazdasági ipar a település anya gi biztonságát szolgálta. A falu üzemei közé tartozott a cukorgyár is, mi vel 1830, március végén kezdődött meg a cukorgyár kísérleti üzemeltetése, és a tulajdonképpeni termelés 1831-ben indult meg. A rossz gazdasági évre hivatkozva a tulajdonos 1939-ben megszüntette a termelést a cukorgyárban. Bátorkeszi 1783-ban nyerte el a vásárszabadalmat. Azóta az 1900-as évek közepéig rendszeresen hetivásárokat tartottak, a ma Csipkésnek nevezett falurészen. A vásárokon állatokat, mezőgazdasági termékeket és kézművesek elkészített áruit kínálgatták.
A Rákóczi-féle szabadságharcban nagy szerepet játszó Bottyán Já nos, vagyis Vak Bottyán életében többször is megfordult falunkban, miután második felesége egy bátorkeszi gazdag özvegyasszony lett. Esküvőjét is itt tartotta meg. Érsekújvárban többek közt Bátorkeszi is tartozott gabo nát szállítani, de a labancok többször végigdúlták a falut.
A XIX. század elején a gazdaságok jelentős fejlődésnek indultak az egész országban. Ez a fejlődés érintette a falut is, ahol a Pálffy hercegek ura tdalma Lacsny jószágigazgató vezetésével kiváló tehenészet működött. A század első felében már cukorrépát termesztettek a falu határában.
Az 1848-49 évi szabadságharc szele nem kerülte el a falut sem. Noha nincsenek arról írásos emlékeink, hogy nemzetőrnek valaki el ment volna a faluból, az mindenesetre tény, hogy 1849 januárjában a párkányi já rás székhelyét Bátorkeszibe tették át, tartva a császári csapatoktól, akik Horváth ezredes parancsnoksága alatt lázasan nyomoztak a hazafias érzemű tisztségviselők után.
1849 nyarán Görgey Artúr vezette honvédsereg Komáromból jövet Bá torkeszin szállt meg, a fővezér pedig a református parókián, Kováts József tiszteletesnél töltötte az éjszakát. 1849. július 13-i napiparancsát Bá torkeszin adták ki. Ezt a napiparancsot Görgey írta alá.
A bor mellett a múlt század közepétől a sörfőzés is fellendült a faluban. Az alapanyag Komáromból jutott el a faluba, ahol a 19. század vége felé Tauber építette fel a környék első sörgyárát, amely később mint "Rész vénytársasági Sörgyár" működött. A XX. század elején két szeszgyár működött a faluban, az egyik Pálffy Miklós herceg uradalmán, a másik Kobek Kornél gazdaságában. A háború előtt likőrgyár is működött Bátorkeszin. A falu közepén ma is áll az 1917-ben épített Ella-malom, amit Ulman báró építtetett. Be rendezése teljes egészében máig is megtalálható. 1935-től egy olajütő is működött Bátorkeszin, növényolajat készítettek itt repcéből, napraforgóból és tökmagból. A kis üzem a háború alatt tönkrement, és nem újították fel. A falu határában egy máig is termelő téglagyár áll. Itt először kézi erő vel vágták a téglát, majd kiégették.
Az ipar mellett a falu a magas szintű kereskedelméről volt neves. A mezőgazdasági termékeit a környező nagyobb városokban, Pozsonyban, Pesten, és Bécsben értékesítették. Mivel a vasút elkerülte a falut, a legközelebbi vasútállomáshoz, Köbölkúthoz lovasszekerekkel szállították az árut. A leg közelebbi dunai kikötő pedig Dunaradványon volt.
Esztergom
Esztergom is a city and its address is Komárom-Esztergom Magyarország 2500-2509, located at latitude 47.7856, longitude 18.7402.
Display Google Map of this location (if available)
- Place Notes
- 1895 után jött létre az egyesült Esztergom (Szabad királyi város+Szenttamás+Szentgyörgymező+Viziváros)
Esztergom, Komárom-Esztergom m.: város a Duna jobb partján, 156 m tszf. - I. vára. 970 k. Géza nagyfejed. (ur. 972-997) kezdte építeni a későbbi vár magvát alkotó hatszögű lakótornyot. I. (Szt) István építette az első, Szt Adalbert tiszt-ére szentelt Szép tp-ot. Az építkezést III. Béla (ur. 1172-96) és Imre (ur. 1196-1204) kir-ok folytatták. 1242: a mongolok a várost elpusztították, lakóit lemészárolták, de a várat bevenni nem tudták, s IV. Béla 1249: fölújítva az ~i érs-nek ajándékozta. Az Árpád-ház kihalását követő harcokban többször elfoglalták, rövid ideig Csák Máté is. 1330-49: Telegdy Csanád érs. jelentős erődítéseket végzett rajta. 1403: Zsigmond elfoglalta az ellene lázadóktól. I. Ulászló előtt 1440: kaput nyitott. 1471: Mátyás ostromolni kezdte, de rövidesen kibékült Vitéz János érs-kel. 1526 u. a pártharcokban többször megszállták. 1543: a törökök elfoglalták. 1595-1605: rövid időre, 1683. X. 28: az egyesült ker. seregek által végleg fölszabadult. 1761: Mária Terézia visszaadta az érsségnek. A szegyh. építésénél a várfalak egy részét lebontották. Nagy méretű, szabálytalan alaprajzú, külsőtornyos vár volt.Megmaradt részei helyreállítva állnak. - A kk. város neve 1147: Estrigun. A várból, a kir. városból és a Vízivárosból állt, magva a vár volt. A kir. város (kb. a mai belváros területe) 5 plébtp. köré települt. Volt idő, amikor 33 tp-a volt. IV. Béla 1239: engedélyezte Róbert érs-nek, hogy a várhegy aljában szolgáló népének várost alapítson, ez lett a Víziváros. 1708: I. József a v. kir. várost, ~ot sz. kir. várossá tette. 1895: egyesítették vele a várat, a Vízivárost, Szenttamást és Szentgyörgymezőt. Ettől kezdve belvárosnak nevezik a volt kir. várost. - II. Plébániái. 1. Főszékesegyházi. A vár első plébtp-a 1249-56: az érs. magántp-a, a nagyobbított Szt István vt-kpna. Ezután a szegyh. Szt Kereszt-oltára volt a pléb. lit. helye. 1469 u. a szegyh. É-i tornyában Szt Jeromos-kpnát alakítottak ki, állandó gyóntatást szerveztek. A török után a vár lakóit a vízivárosi plnosok gondozták. 1856 óta egy knk. a plnos. A plébtp. szerepét a Bakócz-kápolna kapta az esztergomi bazilikában. - Nagyorgonáját a bazilika fölszentelésére készítette el Ludwig Moser salzburgi orgonaépítő. Ekkor Mo. legnagyobb orgonája 3484 síppal (2/33 m/r). A II. vh. alatt teljesen tönkrement. 1975: az Esztergomi Orgonaüzem átépítette. A szentélyorgonát (2/12 m/r) is Moser készítette, 1941: a →Rieger gyár (op. 2957) átépítette. Harangjait 1751: Joseph Steinstock, 1853: 81 cm átm. Schaut András, 1938: 218,5 cm átm. (Mo. 3. legnagyobb harangja!) Szlezák László öntötte. Kegyura 1880: a város. Anyakönyvei 1829-től. Anyanyelve 1840: m., ném.; 1940: m., ném., szl. 1983: 2000 híve volt. - Plébánosai: 1725: Kolb István SJ, 1732: Hanstadt Lipót SJ, 1739: Peüchl József, 1743: Gruber Ignác, 1748: Wolfsegger József SJ, 1752: Frideri Mihály SJ, 1754: Kelecsényi Ignác SJ, 1755: Ferdinkó György SJ, 1759: Nagy János SJ, 1760: Kereskényi Ádám SJ, 1761: Széles György, 1773: Újváry György, 1782: Horváth Antal, 1792: Chalupkay György, 1798: Balluch György, 1810: Végh István, 1843: Somogyi Alajos, 1849: Ürge József, 1856: Ordódy Tivadar, 1863: Lipovniczky István, 1866: Szántófy Antal, 1880: Krotky József, 1894: Csernoch János, 1909: Brühl József, 1916: Kanter Károly, 1921: Lepold Antal, 1932: Jeszenszky Kálmán, 1947: Tiefenthaler József, 1951: Thaller István, 1965: Vajay István, 1974: Kovács Tibor. - 2000. XI: hozzá tartozik a 14. sz. Holló cserkészcsapat öregcserkészekkel. - 2. Belvárosi Szt Péter és Pál. 1294: említik a Szt Péter pléb-t, melynek emléke a 17. sz. elején Szt Péter és Pál pléb. néven élt. A török idők alatt megszűnt, 1699: a "régi alapfalakra", vsz. a Szt Péter-tp. alapjaira kis tp-ot építettek. A mai barokk tp. 1757-62: a ferencesek egykori tp-a és ktora helyén Oratsek Ignác tervei szerint épült. Főoltárát és szószékét 1763: Bebó Károly faragta. A főoltár szobrait cserélték, a régiek a városi múz-ban. A tp. org-ját (2/19 m/r) 1789: Paziczky János építette, 1906: a →Wegenstein gyár, 1929: az Angster gyár, 1942: a Rieger gyár átépítette. Harangjait 1793: 60,5, 1794: 44 cm átm. Johann Koll és Anton Litman, 1922: 110,5 cm átm. a Harangművek Rt. öntötte. Kegyura 1880: a város. Anyakönyvei 1709-től. Anyanyelve 1910: m., ném., sz.; 1940: m., ném., szl. 1983: 6000 híve volt. - Plébánosai: 1686: Jezerniczky Ferenc, 1689: Nigrini Ádám, 1695: Mérey Mihály, 1694: Luby Imre, 1706: Kébel Mihály, 1713: Spáczay Gáspár, 1716: Kóczy Ferenc, 1743: Kussanics György, 1749: Bezúr István, 1752: Klastromy András, 1784: Nedeczky Imre, 1794: Szily János, 1800: Valovics Ferenc, 1803: Jánoska János, 1808: Hlavnyay János, 1820: Argauer Máté, 1840: Tóth Imre, Kollár István, 1872: Pohr Antal, 1880: Csáky Károly, 1885: Fehér Gyula, 1907: Mátéffy Viktor, 1933: Felber Gyula, 1944: Kis István, 1959: Szabó Lajos, 1960: Kabar Sándor, 1961: Raáb Alajos, 1971: Nagy László. - 3. Kertvárosi Szt István kir. 1946: alapították. Tp-át 1943: Szt István kir. tiszt-ére sztelték. Org-ját (1/5 m/r, op. 2646.) 1933: a Rieger gyár az Érs. Tanítóképző számára építette, 1950: ide telepítették. Harangját 1948: 90 cm átm. a dorogi bányagépgyár öntötte. 1983: 3000 híve volt. - Plébánosai: 1943: Gyimesi Gyula, 1946: Körös József, 1949: Peisch Alajos, 1951: Szuchy Béla, 1952: Tóth János, 1958: Pálvölgyi József, 1965: Kovács József, 1968: Takács Imre, 1972: Móder Mihály. - 4. Szt Anna. Rudnay Sándor azon a helyen, ahol 1820. V. 15: a város ünnepélyesen fogadta a visszatérő érs-et, tp-ot építtetett, melyet plébtp-nak szánt, de a belváros filiája lett, csak 1937: pléb. Rudnay a baz. építészét, Packh Jánost bízta meg a tervezéssel. 1828-37: készült el, klasszicista. A carrarai márvány oltárt Számord Ignác, a tp-ot utánzó tabernákulumot Bogisich Mihály készíttette. A főoltárkép Hesz János Mihály műve. Org-ját (1/8 m/r, op. 1886.) 1913: a Rieger gyár építette. Harangjait 1925: 77,5 és 62,5 cm átm. Szlezák László öntötte. 1983: 8000 híve volt. - Plébánosai: 1937: Bayler István, 1938: Kaiser Ferenc, 1944: Királdi Lajos, 1957: Fery Antal, 1958: Várhegyi István, 1982: Cserpes Jenő. - 5. Szentgyörgymezei. 1800: alapították. Szt György tp-át 1731-57: a kk. esztergom-zöldmezei Szent György prépostság és társaskáptalan tp-ának alapjaira építették, barokk. Org-ját (1/8 m/r) 1914: a Rieger gyár építette. Harangjait 1926: 80,5 és 36 cm átm. Walser Ferenc, 1938: 59 cm átm. Szlezák László öntötte. 1983: 5000 híve volt. - Plébánosai: Neumayer Mihály, 1831: Bütner Károly, 1837: Miskolczy Márton, 1845: Schulcz János, 1850: Lovák Mór, 1851: Székesy Károly, 1855: Molnár János, 1881: Palkovics Viktor, 1886: Perger Lajos, 1929: Madaras Aurél, 1936: Horváth Rudolf, 1941: Brinzik József, 1946: Bucsi József, 1957: Molnár Kálmán, 1961: Andrásfay Ödön, 1994: Domby László. - 6. Vízivárosi Loyolai Szt Ignác. 1239 u. alapították. Tp-át Szt László kir. tiszt-ére sztelték. A törökök dzsámivá alakították, 1725 e. Keresztély Ágost Szt István vt-tp-má szentelte. A jezsuiták közvetlen mellette gimn-ot és rházat építettek. 1738: Petrus Ross tervei szerint elkészült a Szt Ignác-tp. (1788: tornyok, 1870 k. toronysisakok). Oltárait 1735-37: Baumgartner Bernát SJ szobrász faragta. A főoltárkép vsz. Martino Altomonte műve. A r. föloszlatásakor, 1773: a Szt Ignác-tp. a Víziváros plébtp-a lett, a Szt István-tp-ot plébházzá alakították. Az érsség visszaköltözése után, 1820-56: e tp. volt az érs. szegyh-a. A tp. berendezése 1944. XII. 8: a bombázáskor csekély kivétellel elpusztult, 1996: berendezése ideiglenes. 1994. VII: itt volt a főegyházmegyei zsinat. Első org-ja 1770 k. készült. A mait (2/10 m/r, op. 2455.) a Rieger gyár a szem. kpnája számára építette, 1947: áttelepítették, 1960: a FMKV átépítette. Harangját 1798: 83 cm átm. Johann Koll öntötte. 1983: 2900 híve volt. - Plébánosai: 1685: Gazik Mihály, 1691: Mérey Mihály, 1694: Luby Imre, 1696: Malonay Pál, 1699: Kárász Keresztély, 1702: Kébel Mihály, 1709: Botmayer Ferenc, 1712: Kóczy Ferenc, 1716: Schmit György, 1724: Szent-Balázsy József, 1725: Peverelli Jeromos, 1734: Herics Ferenc, 1741: Kóczy Ferenc, 1743: Kulcsár Ferenc, 1759: Stiber György, 1778: Gosztony István, Richválszky Máté, 1779: Grafenberger Ádám, 1803: Kremlicska János, 1821: Csernik Ferenc, 1831: Csernak József, 1837: Bütner Károly, 1846: Miskolczy Márton, 1861: Feichtinger János, 1874: Fábián János, 1880: Molnár János, 1882: Varga Mihály, 1888: Némethy Lajos, 1906: Keményfi Kálmán, 1935: Papp Ferenc, Hóka Imre, 1936: Balázs Lajos, 1937: Almásy József, 1939: Gianone Egon, 1939: Pollák Miklós, Tiefenthaler József, 1948: Monsberger Ulrich OSB, 1950: Pölczer Frigyes, 1979: Bezák Miklós, 1980: Cserpes Jenő, 1981: Khirer Vilmos, Cséfalvay Pál. - 7. ~ kápolnái. A Szenttamási-kpnát 1745 k. Galgóczy János knk. építtette Szt István kir. tiszt. - A Kálvária-kpnát 1823: Benyovszky János építtette. Az ostorozás és töviskoronázás stációja a 18. sz-ból, a többi 1823-ból való. A Golgota-szoborcsop. 1781: készült, s a Szt Adalbert-szegyh. romjai közt állították föl, 1823: helyezték ide. - A Szt Rozália-kpna 1836: készült. - A szentgyörgymezei temetőben Miklósffy András 1835: építtetett kpnát. -
Esztergom
Esztergom is a city and its address is Komárom-Esztergom Magyarország 2500-2509, located at latitude 47.7856, longitude 18.7402.
Display Google Map of this location (if available)
- Place Notes
- 1895 után jött létre az egyesült Esztergom (Szabad királyi város+Szenttamás+Szentgyörgymező+Viziváros)
Esztergom, Komárom-Esztergom m.: város a Duna jobb partján, 156 m tszf. - I. vára. 970 k. Géza nagyfejed. (ur. 972-997) kezdte építeni a későbbi vár magvát alkotó hatszögű lakótornyot. I. (Szt) István építette az első, Szt Adalbert tiszt-ére szentelt Szép tp-ot. Az építkezést III. Béla (ur. 1172-96) és Imre (ur. 1196-1204) kir-ok folytatták. 1242: a mongolok a várost elpusztították, lakóit lemészárolták, de a várat bevenni nem tudták, s IV. Béla 1249: fölújítva az ~i érs-nek ajándékozta. Az Árpád-ház kihalását követő harcokban többször elfoglalták, rövid ideig Csák Máté is. 1330-49: Telegdy Csanád érs. jelentős erődítéseket végzett rajta. 1403: Zsigmond elfoglalta az ellene lázadóktól. I. Ulászló előtt 1440: kaput nyitott. 1471: Mátyás ostromolni kezdte, de rövidesen kibékült Vitéz János érs-kel. 1526 u. a pártharcokban többször megszállták. 1543: a törökök elfoglalták. 1595-1605: rövid időre, 1683. X. 28: az egyesült ker. seregek által végleg fölszabadult. 1761: Mária Terézia visszaadta az érsségnek. A szegyh. építésénél a várfalak egy részét lebontották. Nagy méretű, szabálytalan alaprajzú, külsőtornyos vár volt.Megmaradt részei helyreállítva állnak. - A kk. város neve 1147: Estrigun. A várból, a kir. városból és a Vízivárosból állt, magva a vár volt. A kir. város (kb. a mai belváros területe) 5 plébtp. köré települt. Volt idő, amikor 33 tp-a volt. IV. Béla 1239: engedélyezte Róbert érs-nek, hogy a várhegy aljában szolgáló népének várost alapítson, ez lett a Víziváros. 1708: I. József a v. kir. várost, ~ot sz. kir. várossá tette. 1895: egyesítették vele a várat, a Vízivárost, Szenttamást és Szentgyörgymezőt. Ettől kezdve belvárosnak nevezik a volt kir. várost. - II. Plébániái. 1. Főszékesegyházi. A vár első plébtp-a 1249-56: az érs. magántp-a, a nagyobbított Szt István vt-kpna. Ezután a szegyh. Szt Kereszt-oltára volt a pléb. lit. helye. 1469 u. a szegyh. É-i tornyában Szt Jeromos-kpnát alakítottak ki, állandó gyóntatást szerveztek. A török után a vár lakóit a vízivárosi plnosok gondozták. 1856 óta egy knk. a plnos. A plébtp. szerepét a Bakócz-kápolna kapta az esztergomi bazilikában. - Nagyorgonáját a bazilika fölszentelésére készítette el Ludwig Moser salzburgi orgonaépítő. Ekkor Mo. legnagyobb orgonája 3484 síppal (2/33 m/r). A II. vh. alatt teljesen tönkrement. 1975: az Esztergomi Orgonaüzem átépítette. A szentélyorgonát (2/12 m/r) is Moser készítette, 1941: a →Rieger gyár (op. 2957) átépítette. Harangjait 1751: Joseph Steinstock, 1853: 81 cm átm. Schaut András, 1938: 218,5 cm átm. (Mo. 3. legnagyobb harangja!) Szlezák László öntötte. Kegyura 1880: a város. Anyakönyvei 1829-től. Anyanyelve 1840: m., ném.; 1940: m., ném., szl. 1983: 2000 híve volt. - Plébánosai: 1725: Kolb István SJ, 1732: Hanstadt Lipót SJ, 1739: Peüchl József, 1743: Gruber Ignác, 1748: Wolfsegger József SJ, 1752: Frideri Mihály SJ, 1754: Kelecsényi Ignác SJ, 1755: Ferdinkó György SJ, 1759: Nagy János SJ, 1760: Kereskényi Ádám SJ, 1761: Széles György, 1773: Újváry György, 1782: Horváth Antal, 1792: Chalupkay György, 1798: Balluch György, 1810: Végh István, 1843: Somogyi Alajos, 1849: Ürge József, 1856: Ordódy Tivadar, 1863: Lipovniczky István, 1866: Szántófy Antal, 1880: Krotky József, 1894: Csernoch János, 1909: Brühl József, 1916: Kanter Károly, 1921: Lepold Antal, 1932: Jeszenszky Kálmán, 1947: Tiefenthaler József, 1951: Thaller István, 1965: Vajay István, 1974: Kovács Tibor. - 2000. XI: hozzá tartozik a 14. sz. Holló cserkészcsapat öregcserkészekkel. - 2. Belvárosi Szt Péter és Pál. 1294: említik a Szt Péter pléb-t, melynek emléke a 17. sz. elején Szt Péter és Pál pléb. néven élt. A török idők alatt megszűnt, 1699: a "régi alapfalakra", vsz. a Szt Péter-tp. alapjaira kis tp-ot építettek. A mai barokk tp. 1757-62: a ferencesek egykori tp-a és ktora helyén Oratsek Ignác tervei szerint épült. Főoltárát és szószékét 1763: Bebó Károly faragta. A főoltár szobrait cserélték, a régiek a városi múz-ban. A tp. org-ját (2/19 m/r) 1789: Paziczky János építette, 1906: a →Wegenstein gyár, 1929: az Angster gyár, 1942: a Rieger gyár átépítette. Harangjait 1793: 60,5, 1794: 44 cm átm. Johann Koll és Anton Litman, 1922: 110,5 cm átm. a Harangművek Rt. öntötte. Kegyura 1880: a város. Anyakönyvei 1709-től. Anyanyelve 1910: m., ném., sz.; 1940: m., ném., szl. 1983: 6000 híve volt. - Plébánosai: 1686: Jezerniczky Ferenc, 1689: Nigrini Ádám, 1695: Mérey Mihály, 1694: Luby Imre, 1706: Kébel Mihály, 1713: Spáczay Gáspár, 1716: Kóczy Ferenc, 1743: Kussanics György, 1749: Bezúr István, 1752: Klastromy András, 1784: Nedeczky Imre, 1794: Szily János, 1800: Valovics Ferenc, 1803: Jánoska János, 1808: Hlavnyay János, 1820: Argauer Máté, 1840: Tóth Imre, Kollár István, 1872: Pohr Antal, 1880: Csáky Károly, 1885: Fehér Gyula, 1907: Mátéffy Viktor, 1933: Felber Gyula, 1944: Kis István, 1959: Szabó Lajos, 1960: Kabar Sándor, 1961: Raáb Alajos, 1971: Nagy László. - 3. Kertvárosi Szt István kir. 1946: alapították. Tp-át 1943: Szt István kir. tiszt-ére sztelték. Org-ját (1/5 m/r, op. 2646.) 1933: a Rieger gyár az Érs. Tanítóképző számára építette, 1950: ide telepítették. Harangját 1948: 90 cm átm. a dorogi bányagépgyár öntötte. 1983: 3000 híve volt. - Plébánosai: 1943: Gyimesi Gyula, 1946: Körös József, 1949: Peisch Alajos, 1951: Szuchy Béla, 1952: Tóth János, 1958: Pálvölgyi József, 1965: Kovács József, 1968: Takács Imre, 1972: Móder Mihály. - 4. Szt Anna. Rudnay Sándor azon a helyen, ahol 1820. V. 15: a város ünnepélyesen fogadta a visszatérő érs-et, tp-ot építtetett, melyet plébtp-nak szánt, de a belváros filiája lett, csak 1937: pléb. Rudnay a baz. építészét, Packh Jánost bízta meg a tervezéssel. 1828-37: készült el, klasszicista. A carrarai márvány oltárt Számord Ignác, a tp-ot utánzó tabernákulumot Bogisich Mihály készíttette. A főoltárkép Hesz János Mihály műve. Org-ját (1/8 m/r, op. 1886.) 1913: a Rieger gyár építette. Harangjait 1925: 77,5 és 62,5 cm átm. Szlezák László öntötte. 1983: 8000 híve volt. - Plébánosai: 1937: Bayler István, 1938: Kaiser Ferenc, 1944: Királdi Lajos, 1957: Fery Antal, 1958: Várhegyi István, 1982: Cserpes Jenő. - 5. Szentgyörgymezei. 1800: alapították. Szt György tp-át 1731-57: a kk. esztergom-zöldmezei Szent György prépostság és társaskáptalan tp-ának alapjaira építették, barokk. Org-ját (1/8 m/r) 1914: a Rieger gyár építette. Harangjait 1926: 80,5 és 36 cm átm. Walser Ferenc, 1938: 59 cm átm. Szlezák László öntötte. 1983: 5000 híve volt. - Plébánosai: Neumayer Mihály, 1831: Bütner Károly, 1837: Miskolczy Márton, 1845: Schulcz János, 1850: Lovák Mór, 1851: Székesy Károly, 1855: Molnár János, 1881: Palkovics Viktor, 1886: Perger Lajos, 1929: Madaras Aurél, 1936: Horváth Rudolf, 1941: Brinzik József, 1946: Bucsi József, 1957: Molnár Kálmán, 1961: Andrásfay Ödön, 1994: Domby László. - 6. Vízivárosi Loyolai Szt Ignác. 1239 u. alapították. Tp-át Szt László kir. tiszt-ére sztelték. A törökök dzsámivá alakították, 1725 e. Keresztély Ágost Szt István vt-tp-má szentelte. A jezsuiták közvetlen mellette gimn-ot és rházat építettek. 1738: Petrus Ross tervei szerint elkészült a Szt Ignác-tp. (1788: tornyok, 1870 k. toronysisakok). Oltárait 1735-37: Baumgartner Bernát SJ szobrász faragta. A főoltárkép vsz. Martino Altomonte műve. A r. föloszlatásakor, 1773: a Szt Ignác-tp. a Víziváros plébtp-a lett, a Szt István-tp-ot plébházzá alakították. Az érsség visszaköltözése után, 1820-56: e tp. volt az érs. szegyh-a. A tp. berendezése 1944. XII. 8: a bombázáskor csekély kivétellel elpusztult, 1996: berendezése ideiglenes. 1994. VII: itt volt a főegyházmegyei zsinat. Első org-ja 1770 k. készült. A mait (2/10 m/r, op. 2455.) a Rieger gyár a szem. kpnája számára építette, 1947: áttelepítették, 1960: a FMKV átépítette. Harangját 1798: 83 cm átm. Johann Koll öntötte. 1983: 2900 híve volt. - Plébánosai: 1685: Gazik Mihály, 1691: Mérey Mihály, 1694: Luby Imre, 1696: Malonay Pál, 1699: Kárász Keresztély, 1702: Kébel Mihály, 1709: Botmayer Ferenc, 1712: Kóczy Ferenc, 1716: Schmit György, 1724: Szent-Balázsy József, 1725: Peverelli Jeromos, 1734: Herics Ferenc, 1741: Kóczy Ferenc, 1743: Kulcsár Ferenc, 1759: Stiber György, 1778: Gosztony István, Richválszky Máté, 1779: Grafenberger Ádám, 1803: Kremlicska János, 1821: Csernik Ferenc, 1831: Csernak József, 1837: Bütner Károly, 1846: Miskolczy Márton, 1861: Feichtinger János, 1874: Fábián János, 1880: Molnár János, 1882: Varga Mihály, 1888: Némethy Lajos, 1906: Keményfi Kálmán, 1935: Papp Ferenc, Hóka Imre, 1936: Balázs Lajos, 1937: Almásy József, 1939: Gianone Egon, 1939: Pollák Miklós, Tiefenthaler József, 1948: Monsberger Ulrich OSB, 1950: Pölczer Frigyes, 1979: Bezák Miklós, 1980: Cserpes Jenő, 1981: Khirer Vilmos, Cséfalvay Pál. - 7. ~ kápolnái. A Szenttamási-kpnát 1745 k. Galgóczy János knk. építtette Szt István kir. tiszt. - A Kálvária-kpnát 1823: Benyovszky János építtette. Az ostorozás és töviskoronázás stációja a 18. sz-ból, a többi 1823-ból való. A Golgota-szoborcsop. 1781: készült, s a Szt Adalbert-szegyh. romjai közt állították föl, 1823: helyezték ide. - A Szt Rozália-kpna 1836: készült. - A szentgyörgymezei temetőben Miklósffy András 1835: építtetett kpnát. -
Esztergom, Vártemplom, Bazilika
The address of
Esztergom, Vártemplom, Bazilika is Komárom-Esztergom Magyarország 2500-2509, located at latitude 47.7856, longitude 18.7402.
Display Google Map of this location (if available)
- Place Notes
- Esztergom Vártemplom, Bazilika
régen: Esztergom vármegye
Esztergom, Viziváros (Szt.Tamás)
The address of
Esztergom, Viziváros (Szt.Tamás) is Komárom-Esztergom Magyarország 2500-2509, located at latitude 47.7856, longitude 18.7402.
Display Google Map of this location (if available)
- Place Notes
- 1895 után jött létre az egyesült Esztergom (Szabad királyi város+Szenttamás+Szentgyörgymező+Viziváros)
Esztergom, Komárom-Esztergom m.: város a Duna jobb partján, 156 m tszf. - I. vára. 970 k. Géza nagyfejed. (ur. 972-997) kezdte építeni a későbbi vár magvát alkotó hatszögű lakótornyot. I. (Szt) István építette az első, Szt Adalbert tiszt-ére szentelt Szép tp-ot. Az építkezést III. Béla (ur. 1172-96) és Imre (ur. 1196-1204) kir-ok folytatták. 1242: a mongolok a várost elpusztították, lakóit lemészárolták, de a várat bevenni nem tudták, s IV. Béla 1249: fölújítva az ~i érs-nek ajándékozta. Az Árpád-ház kihalását követő harcokban többször elfoglalták, rövid ideig Csák Máté is. 1330-49: Telegdy Csanád érs. jelentős erődítéseket végzett rajta. 1403: Zsigmond elfoglalta az ellene lázadóktól. I. Ulászló előtt 1440: kaput nyitott. 1471: Mátyás ostromolni kezdte, de rövidesen kibékült Vitéz János érs-kel. 1526 u. a pártharcokban többször megszállták. 1543: a törökök elfoglalták. 1595-1605: rövid időre, 1683. X. 28: az egyesült ker. seregek által végleg fölszabadult. 1761: Mária Terézia visszaadta az érsségnek. A szegyh. építésénél a várfalak egy részét lebontották. Nagy méretű, szabálytalan alaprajzú, külsőtornyos vár volt.Megmaradt részei helyreállítva állnak. - A kk. város neve 1147: Estrigun. A várból, a kir. városból és a Vízivárosból állt, magva a vár volt. A kir. város (kb. a mai belváros területe) 5 plébtp. köré települt. Volt idő, amikor 33 tp-a volt. IV. Béla 1239: engedélyezte Róbert érs-nek, hogy a várhegy aljában szolgáló népének várost alapítson, ez lett a Víziváros. 1708: I. József a v. kir. várost, ~ot sz. kir. várossá tette. 1895: egyesítették vele a várat, a Vízivárost, Szenttamást és Szentgyörgymezőt. Ettől kezdve belvárosnak nevezik a volt kir. várost. - II. Plébániái. 1. Főszékesegyházi. A vár első plébtp-a 1249-56: az érs. magántp-a, a nagyobbított Szt István vt-kpna. Ezután a szegyh. Szt Kereszt-oltára volt a pléb. lit. helye. 1469 u. a szegyh. É-i tornyában Szt Jeromos-kpnát alakítottak ki, állandó gyóntatást szerveztek. A török után a vár lakóit a vízivárosi plnosok gondozták. 1856 óta egy knk. a plnos. A plébtp. szerepét a Bakócz-kápolna kapta az esztergomi bazilikában. - Nagyorgonáját a bazilika fölszentelésére készítette el Ludwig Moser salzburgi orgonaépítő. Ekkor Mo. legnagyobb orgonája 3484 síppal (2/33 m/r). A II. vh. alatt teljesen tönkrement. 1975: az Esztergomi Orgonaüzem átépítette. A szentélyorgonát (2/12 m/r) is Moser készítette, 1941: a →Rieger gyár (op. 2957) átépítette. Harangjait 1751: Joseph Steinstock, 1853: 81 cm átm. Schaut András, 1938: 218,5 cm átm. (Mo. 3. legnagyobb harangja!) Szlezák László öntötte. Kegyura 1880: a város. Anyakönyvei 1829-től. Anyanyelve 1840: m., ném.; 1940: m., ném., szl. 1983: 2000 híve volt. - Plébánosai: 1725: Kolb István SJ, 1732: Hanstadt Lipót SJ, 1739: Peüchl József, 1743: Gruber Ignác, 1748: Wolfsegger József SJ, 1752: Frideri Mihály SJ, 1754: Kelecsényi Ignác SJ, 1755: Ferdinkó György SJ, 1759: Nagy János SJ, 1760: Kereskényi Ádám SJ, 1761: Széles György, 1773: Újváry György, 1782: Horváth Antal, 1792: Chalupkay György, 1798: Balluch György, 1810: Végh István, 1843: Somogyi Alajos, 1849: Ürge József, 1856: Ordódy Tivadar, 1863: Lipovniczky István, 1866: Szántófy Antal, 1880: Krotky József, 1894: Csernoch János, 1909: Brühl József, 1916: Kanter Károly, 1921: Lepold Antal, 1932: Jeszenszky Kálmán, 1947: Tiefenthaler József, 1951: Thaller István, 1965: Vajay István, 1974: Kovács Tibor. - 2000. XI: hozzá tartozik a 14. sz. Holló cserkészcsapat öregcserkészekkel. - 2. Belvárosi Szt Péter és Pál. 1294: említik a Szt Péter pléb-t, melynek emléke a 17. sz. elején Szt Péter és Pál pléb. néven élt. A török idők alatt megszűnt, 1699: a "régi alapfalakra", vsz. a Szt Péter-tp. alapjaira kis tp-ot építettek. A mai barokk tp. 1757-62: a ferencesek egykori tp-a és ktora helyén Oratsek Ignác tervei szerint épült. Főoltárát és szószékét 1763: Bebó Károly faragta. A főoltár szobrait cserélték, a régiek a városi múz-ban. A tp. org-ját (2/19 m/r) 1789: Paziczky János építette, 1906: a →Wegenstein gyár, 1929: az Angster gyár, 1942: a Rieger gyár átépítette. Harangjait 1793: 60,5, 1794: 44 cm átm. Johann Koll és Anton Litman, 1922: 110,5 cm átm. a Harangművek Rt. öntötte. Kegyura 1880: a város. Anyakönyvei 1709-től. Anyanyelve 1910: m., ném., sz.; 1940: m., ném., szl. 1983: 6000 híve volt. - Plébánosai: 1686: Jezerniczky Ferenc, 1689: Nigrini Ádám, 1695: Mérey Mihály, 1694: Luby Imre, 1706: Kébel Mihály, 1713: Spáczay Gáspár, 1716: Kóczy Ferenc, 1743: Kussanics György, 1749: Bezúr István, 1752: Klastromy András, 1784: Nedeczky Imre, 1794: Szily János, 1800: Valovics Ferenc, 1803: Jánoska János, 1808: Hlavnyay János, 1820: Argauer Máté, 1840: Tóth Imre, Kollár István, 1872: Pohr Antal, 1880: Csáky Károly, 1885: Fehér Gyula, 1907: Mátéffy Viktor, 1933: Felber Gyula, 1944: Kis István, 1959: Szabó Lajos, 1960: Kabar Sándor, 1961: Raáb Alajos, 1971: Nagy László. - 3. Kertvárosi Szt István kir. 1946: alapították. Tp-át 1943: Szt István kir. tiszt-ére sztelték. Org-ját (1/5 m/r, op. 2646.) 1933: a Rieger gyár az Érs. Tanítóképző számára építette, 1950: ide telepítették. Harangját 1948: 90 cm átm. a dorogi bányagépgyár öntötte. 1983: 3000 híve volt. - Plébánosai: 1943: Gyimesi Gyula, 1946: Körös József, 1949: Peisch Alajos, 1951: Szuchy Béla, 1952: Tóth János, 1958: Pálvölgyi József, 1965: Kovács József, 1968: Takács Imre, 1972: Móder Mihály. - 4. Szt Anna. Rudnay Sándor azon a helyen, ahol 1820. V. 15: a város ünnepélyesen fogadta a visszatérő érs-et, tp-ot építtetett, melyet plébtp-nak szánt, de a belváros filiája lett, csak 1937: pléb. Rudnay a baz. építészét, Packh Jánost bízta meg a tervezéssel. 1828-37: készült el, klasszicista. A carrarai márvány oltárt Számord Ignác, a tp-ot utánzó tabernákulumot Bogisich Mihály készíttette. A főoltárkép Hesz János Mihály műve. Org-ját (1/8 m/r, op. 1886.) 1913: a Rieger gyár építette. Harangjait 1925: 77,5 és 62,5 cm átm. Szlezák László öntötte. 1983: 8000 híve volt. - Plébánosai: 1937: Bayler István, 1938: Kaiser Ferenc, 1944: Királdi Lajos, 1957: Fery Antal, 1958: Várhegyi István, 1982: Cserpes Jenő. - 5. Szentgyörgymezei. 1800: alapították. Szt György tp-át 1731-57: a kk. esztergom-zöldmezei Szent György prépostság és társaskáptalan tp-ának alapjaira építették, barokk. Org-ját (1/8 m/r) 1914: a Rieger gyár építette. Harangjait 1926: 80,5 és 36 cm átm. Walser Ferenc, 1938: 59 cm átm. Szlezák László öntötte. 1983: 5000 híve volt. - Plébánosai: Neumayer Mihály, 1831: Bütner Károly, 1837: Miskolczy Márton, 1845: Schulcz János, 1850: Lovák Mór, 1851: Székesy Károly, 1855: Molnár János, 1881: Palkovics Viktor, 1886: Perger Lajos, 1929: Madaras Aurél, 1936: Horváth Rudolf, 1941: Brinzik József, 1946: Bucsi József, 1957: Molnár Kálmán, 1961: Andrásfay Ödön, 1994: Domby László. - 6. Vízivárosi Loyolai Szt Ignác. 1239 u. alapították. Tp-át Szt László kir. tiszt-ére sztelték. A törökök dzsámivá alakították, 1725 e. Keresztély Ágost Szt István vt-tp-má szentelte. A jezsuiták közvetlen mellette gimn-ot és rházat építettek. 1738: Petrus Ross tervei szerint elkészült a Szt Ignác-tp. (1788: tornyok, 1870 k. toronysisakok). Oltárait 1735-37: Baumgartner Bernát SJ szobrász faragta. A főoltárkép vsz. Martino Altomonte műve. A r. föloszlatásakor, 1773: a Szt Ignác-tp. a Víziváros plébtp-a lett, a Szt István-tp-ot plébházzá alakították. Az érsség visszaköltözése után, 1820-56: e tp. volt az érs. szegyh-a. A tp. berendezése 1944. XII. 8: a bombázáskor csekély kivétellel elpusztult, 1996: berendezése ideiglenes. 1994. VII: itt volt a főegyházmegyei zsinat. Első org-ja 1770 k. készült. A mait (2/10 m/r, op. 2455.) a Rieger gyár a szem. kpnája számára építette, 1947: áttelepítették, 1960: a FMKV átépítette. Harangját 1798: 83 cm átm. Johann Koll öntötte. 1983: 2900 híve volt. - Plébánosai: 1685: Gazik Mihály, 1691: Mérey Mihály, 1694: Luby Imre, 1696: Malonay Pál, 1699: Kárász Keresztély, 1702: Kébel Mihály, 1709: Botmayer Ferenc, 1712: Kóczy Ferenc, 1716: Schmit György, 1724: Szent-Balázsy József, 1725: Peverelli Jeromos, 1734: Herics Ferenc, 1741: Kóczy Ferenc, 1743: Kulcsár Ferenc, 1759: Stiber György, 1778: Gosztony István, Richválszky Máté, 1779: Grafenberger Ádám, 1803: Kremlicska János, 1821: Csernik Ferenc, 1831: Csernak József, 1837: Bütner Károly, 1846: Miskolczy Márton, 1861: Feichtinger János, 1874: Fábián János, 1880: Molnár János, 1882: Varga Mihály, 1888: Némethy Lajos, 1906: Keményfi Kálmán, 1935: Papp Ferenc, Hóka Imre, 1936: Balázs Lajos, 1937: Almásy József, 1939: Gianone Egon, 1939: Pollák Miklós, Tiefenthaler József, 1948: Monsberger Ulrich OSB, 1950: Pölczer Frigyes, 1979: Bezák Miklós, 1980: Cserpes Jenő, 1981: Khirer Vilmos, Cséfalvay Pál. - 7. ~ kápolnái. A Szenttamási-kpnát 1745 k. Galgóczy János knk. építtette Szt István kir. tiszt. - A Kálvária-kpnát 1823: Benyovszky János építtette. Az ostorozás és töviskoronázás stációja a 18. sz-ból, a többi 1823-ból való. A Golgota-szoborcsop. 1781: készült, s a Szt Adalbert-szegyh. romjai közt állították föl, 1823: helyezték ide. - A Szt Rozália-kpna 1836: készült. - A szentgyörgymezei temetőben Miklósffy András 1835: építtetett kpnát. -
Esztergomi Érseki Mesterképző
Esztergomi Érseki Mesterképző is a university and its address is Esztergom, Esztergom Magyarország 2500-2509, located at latitude 47.7856, longitude 18.7402.
Display Google Map of this location (if available)
- Place Notes
- Érseki Tanítóképző, Esztergom, 1842. nov. 3.-1948. jún.: Kopácsy József alapította Mesterképző Int-ként. A tanulm. idő 10 hónap, 1846: 2 év. Tantárgyai: tanítástan, neveléstan, "rögtöni esetekben az emberekkel és barmokkal való bánásmód", építészet és tervrajzolás, kézi műtan (aszalás, hálószövés, selyemhernyó-tenyésztés, szalmafonás stb.). Kezdetben mindent →Majer István és →Rendek József tanított. 1849-1856. X: szünetelt, X. 14: mint Cs. és Kir. Érs. Tanítóképezdét nyitották meg a városi el. isk-ban 41 növ-kel. 1860: lakóházi bérleményben tengődött, 1863: 28 növ-kel. 1870: átszervezték, 3 é. lett, a Vízivárosi tp-mal szemben 5 termet kapott. Az ig. mellett 2 r. és 2 segédtanára, 1888: 12, majd 24 főt befogadó tápint-e volt. 1893: gyakorló isk-val bőv. 1896: a gyakorló évvel együtt 4 éves. Vaszary Kolos csak tanítóképzéssel foglalkozó tanárokat nevezett ki. 1898: megalakították az int. Segítő Egyes-ét. 1919. VI. 4: a kommün államosította, 21 jelöltet besoroztak. 1920: a tápint. helyett létrehozták a Diákasztalt. 1922: új internátust nyitottak. 1923: 5 é. lett. 1928. V. 14: új épületet kezdtek, melyben 1929: már oktattak, 1939: ismét új szárnyat emeltek. 1938: az első 3. o-t líceummá, a 4-5. o-t tanítóképzővé szervezték. - 1918: 13, 1943: 16 tanára, az internátusban 130 növ. volt. 1946: a gyakorló isk-t 8 o-os ált. isk-vá kezdték fejleszteni. 1948. VI: államosították. 88
Esztergomi Érseki Mesterképző
Esztergomi Érseki Mesterképző is a university and its address is Esztergom, Esztergom Magyarország 2500-2509, located at latitude 47.7856, longitude 18.7402.
Display Google Map of this location (if available)
- Place Notes
- Érseki Tanítóképző, Esztergom, 1842. nov. 3.-1948. jún.: Kopácsy József alapította Mesterképző Int-ként. A tanulm. idő 10 hónap, 1846: 2 év. Tantárgyai: tanítástan, neveléstan, "rögtöni esetekben az emberekkel és barmokkal való bánásmód", építészet és tervrajzolás, kézi műtan (aszalás, hálószövés, selyemhernyó-tenyésztés, szalmafonás stb.). Kezdetben mindent →Majer István és →Rendek József tanított. 1849-1856. X: szünetelt, X. 14: mint Cs. és Kir. Érs. Tanítóképezdét nyitották meg a városi el. isk-ban 41 növ-kel. 1860: lakóházi bérleményben tengődött, 1863: 28 növ-kel. 1870: átszervezték, 3 é. lett, a Vízivárosi tp-mal szemben 5 termet kapott. Az ig. mellett 2 r. és 2 segédtanára, 1888: 12, majd 24 főt befogadó tápint-e volt. 1893: gyakorló isk-val bőv. 1896: a gyakorló évvel együtt 4 éves. Vaszary Kolos csak tanítóképzéssel foglalkozó tanárokat nevezett ki. 1898: megalakították az int. Segítő Egyes-ét. 1919. VI. 4: a kommün államosította, 21 jelöltet besoroztak. 1920: a tápint. helyett létrehozták a Diákasztalt. 1922: új internátust nyitottak. 1923: 5 é. lett. 1928. V. 14: új épületet kezdtek, melyben 1929: már oktattak, 1939: ismét új szárnyat emeltek. 1938: az első 3. o-t líceummá, a 4-5. o-t tanítóképzővé szervezték. - 1918: 13, 1943: 16 tanára, az internátusban 130 növ. volt. 1946: a gyakorló isk-t 8 o-os ált. isk-vá kezdték fejleszteni. 1948. VI: államosították. 88
- Place References (2)
- Parent Place: Esztergom
- 1901 Education: magyar nyelvű elemi népiskolai tanító @ Esztergomi Érseki Mesterképző Pálmai János (1901 - 1905)
Pándorfalu
Pándorfalu is a city and its address is Pándorfalu, Parndorf, Burgenland Ausztria (Őrvidék/Burgenland/Lajtabánság)).
Display Google Map of this location (if available)
- Place Notes
- Pándorfalu (1899-ig Parndorf, németül Parndorf, horvátul Pandrof) falu Ausztria Burgenland tartományában a Nezsideri járásban.
A trianoni diktátumig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott.
Pannonhalmi Szentbenedekrendi Katolikus Szent István Gimnázium
Pannonhalmi Szentbenedekrendi Katolikus Szent István Gimnázium is a school and its address is Esztergom Magyarország.
Display Google Map of this location (if available)
- Place References (1)
- Education: Pannonhalmi Szentbenedekrendi Katolikus Szent István Gimnázium Roszkopf Gyula
Prága
Prága is a city and its address is Csehország, located at latitude 50° 05′ 00″ N , longitude 14° 26′ 00″ E.
Display Google Map of this location (if available)
- Place Notes
- Ma Dévény, Dévényújfalu, Főrév, Károlyfalu, Lamacs, Pozsonybeszterce, Pozsonyhidegkút, Pozsonyligetfalu, Pozsonypüspöki, Pozsonyszőlős, Récse, Szúnyogdi, Köpcsény (egy része), Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún tartozik hozzá.
Přibyslav
The address of
Přibyslav is Kraj Královéhradecký, Bohémia Csehország 549 01, located at latitude N 50° 22' 25", longitude E 16° 10' 5".
németül Pribislau/Primislau
Display Google Map of this location (if available)
- Place Notes
- http://de.wikipedia.org/wiki/P%C5%99ibyslav_nad_Metuj%C3%AD
obec Přibyslav (német név: Prenzlau (wiki) illetve: Pribyslau (ihff.at))
Přibyslav nad Metují
okres Náchod
Kraj Královéhradecký
stát Česká republika
Najdi trasuNajdi v okolíGPSOpravit polohu
Start:
Cíl:
Prohodit Prohodit
Loc: 50°22'25.126"N, 16°10'6.906"E
