1895 után jött létre az egyesült Esztergom (Szabad királyi város+Szenttamás+Szentgyörgymező+Viziváros)
Esztergom, Komárom-Esztergom m.: város a Duna jobb partján, 156 m tszf. - I. vára. 970 k. Géza nagyfejed. (ur. 972-997) kezdte építeni a későbbi vár magvát alkotó hatszögű lakótornyot. I. (Szt) István építette az első, Szt Adalbert tiszt-ére szentelt Szép tp-ot. Az építkezést III. Béla (ur. 1172-96) és Imre (ur. 1196-1204) kir-ok folytatták. 1242: a mongolok a várost elpusztították, lakóit lemészárolták, de a várat bevenni nem tudták, s IV. Béla 1249: fölújítva az ~i érs-nek ajándékozta. Az Árpád-ház kihalását követő harcokban többször elfoglalták, rövid ideig Csák Máté is. 1330-49: Telegdy Csanád érs. jelentős erődítéseket végzett rajta. 1403: Zsigmond elfoglalta az ellene lázadóktól. I. Ulászló előtt 1440: kaput nyitott. 1471: Mátyás ostromolni kezdte, de rövidesen kibékült Vitéz János érs-kel. 1526 u. a pártharcokban többször megszállták. 1543: a törökök elfoglalták. 1595-1605: rövid időre, 1683. X. 28: az egyesült ker. seregek által végleg fölszabadult. 1761: Mária Terézia visszaadta az érsségnek. A szegyh. építésénél a várfalak egy részét lebontották. Nagy méretű, szabálytalan alaprajzú, külsőtornyos vár volt.Megmaradt részei helyreállítva állnak. - A kk. város neve 1147: Estrigun. A várból, a kir. városból és a Vízivárosból állt, magva a vár volt. A kir. város (kb. a mai belváros területe) 5 plébtp. köré települt. Volt idő, amikor 33 tp-a volt. IV. Béla 1239: engedélyezte Róbert érs-nek, hogy a várhegy aljában szolgáló népének várost alapítson, ez lett a Víziváros. 1708: I. József a v. kir. várost, ~ot sz. kir. várossá tette. 1895: egyesítették vele a várat, a Vízivárost, Szenttamást és Szentgyörgymezőt. Ettől kezdve belvárosnak nevezik a volt kir. várost. - II. Plébániái. 1. Főszékesegyházi. A vár első plébtp-a 1249-56: az érs. magántp-a, a nagyobbított Szt István vt-kpna. Ezután a szegyh. Szt Kereszt-oltára volt a pléb. lit. helye. 1469 u. a szegyh. É-i tornyában Szt Jeromos-kpnát alakítottak ki, állandó gyóntatást szerveztek. A török után a vár lakóit a vízivárosi plnosok gondozták. 1856 óta egy knk. a plnos. A plébtp. szerepét a Bakócz-kápolna kapta az esztergomi bazilikában. - Nagyorgonáját a bazilika fölszentelésére készítette el Ludwig Moser salzburgi orgonaépítő. Ekkor Mo. legnagyobb orgonája 3484 síppal (2/33 m/r). A II. vh. alatt teljesen tönkrement. 1975: az Esztergomi Orgonaüzem átépítette. A szentélyorgonát (2/12 m/r) is Moser készítette, 1941: a →Rieger gyár (op. 2957) átépítette. Harangjait 1751: Joseph Steinstock, 1853: 81 cm átm. Schaut András, 1938: 218,5 cm átm. (Mo. 3. legnagyobb harangja!) Szlezák László öntötte. Kegyura 1880: a város. Anyakönyvei 1829-től. Anyanyelve 1840: m., ném.; 1940: m., ném., szl. 1983: 2000 híve volt. - Plébánosai: 1725: Kolb István SJ, 1732: Hanstadt Lipót SJ, 1739: Peüchl József, 1743: Gruber Ignác, 1748: Wolfsegger József SJ, 1752: Frideri Mihály SJ, 1754: Kelecsényi Ignác SJ, 1755: Ferdinkó György SJ, 1759: Nagy János SJ, 1760: Kereskényi Ádám SJ, 1761: Széles György, 1773: Újváry György, 1782: Horváth Antal, 1792: Chalupkay György, 1798: Balluch György, 1810: Végh István, 1843: Somogyi Alajos, 1849: Ürge József, 1856: Ordódy Tivadar, 1863: Lipovniczky István, 1866: Szántófy Antal, 1880: Krotky József, 1894: Csernoch János, 1909: Brühl József, 1916: Kanter Károly, 1921: Lepold Antal, 1932: Jeszenszky Kálmán, 1947: Tiefenthaler József, 1951: Thaller István, 1965: Vajay István, 1974: Kovács Tibor. - 2000. XI: hozzá tartozik a 14. sz. Holló cserkészcsapat öregcserkészekkel. - 2. Belvárosi Szt Péter és Pál. 1294: említik a Szt Péter pléb-t, melynek emléke a 17. sz. elején Szt Péter és Pál pléb. néven élt. A török idők alatt megszűnt, 1699: a "régi alapfalakra", vsz. a Szt Péter-tp. alapjaira kis tp-ot építettek. A mai barokk tp. 1757-62: a ferencesek egykori tp-a és ktora helyén Oratsek Ignác tervei szerint épült. Főoltárát és szószékét 1763: Bebó Károly faragta. A főoltár szobrait cserélték, a régiek a városi múz-ban. A tp. org-ját (2/19 m/r) 1789: Paziczky János építette, 1906: a →Wegenstein gyár, 1929: az Angster gyár, 1942: a Rieger gyár átépítette. Harangjait 1793: 60,5, 1794: 44 cm átm. Johann Koll és Anton Litman, 1922: 110,5 cm átm. a Harangművek Rt. öntötte. Kegyura 1880: a város. Anyakönyvei 1709-től. Anyanyelve 1910: m., ném., sz.; 1940: m., ném., szl. 1983: 6000 híve volt. - Plébánosai: 1686: Jezerniczky Ferenc, 1689: Nigrini Ádám, 1695: Mérey Mihály, 1694: Luby Imre, 1706: Kébel Mihály, 1713: Spáczay Gáspár, 1716: Kóczy Ferenc, 1743: Kussanics György, 1749: Bezúr István, 1752: Klastromy András, 1784: Nedeczky Imre, 1794: Szily János, 1800: Valovics Ferenc, 1803: Jánoska János, 1808: Hlavnyay János, 1820: Argauer Máté, 1840: Tóth Imre, Kollár István, 1872: Pohr Antal, 1880: Csáky Károly, 1885: Fehér Gyula, 1907: Mátéffy Viktor, 1933: Felber Gyula, 1944: Kis István, 1959: Szabó Lajos, 1960: Kabar Sándor, 1961: Raáb Alajos, 1971: Nagy László. - 3. Kertvárosi Szt István kir. 1946: alapították. Tp-át 1943: Szt István kir. tiszt-ére sztelték. Org-ját (1/5 m/r, op. 2646.) 1933: a Rieger gyár az Érs. Tanítóképző számára építette, 1950: ide telepítették. Harangját 1948: 90 cm átm. a dorogi bányagépgyár öntötte. 1983: 3000 híve volt. - Plébánosai: 1943: Gyimesi Gyula, 1946: Körös József, 1949: Peisch Alajos, 1951: Szuchy Béla, 1952: Tóth János, 1958: Pálvölgyi József, 1965: Kovács József, 1968: Takács Imre, 1972: Móder Mihály. - 4. Szt Anna. Rudnay Sándor azon a helyen, ahol 1820. V. 15: a város ünnepélyesen fogadta a visszatérő érs-et, tp-ot építtetett, melyet plébtp-nak szánt, de a belváros filiája lett, csak 1937: pléb. Rudnay a baz. építészét, Packh Jánost bízta meg a tervezéssel. 1828-37: készült el, klasszicista. A carrarai márvány oltárt Számord Ignác, a tp-ot utánzó tabernákulumot Bogisich Mihály készíttette. A főoltárkép Hesz János Mihály műve. Org-ját (1/8 m/r, op. 1886.) 1913: a Rieger gyár építette. Harangjait 1925: 77,5 és 62,5 cm átm. Szlezák László öntötte. 1983: 8000 híve volt. - Plébánosai: 1937: Bayler István, 1938: Kaiser Ferenc, 1944: Királdi Lajos, 1957: Fery Antal, 1958: Várhegyi István, 1982: Cserpes Jenő. - 5. Szentgyörgymezei. 1800: alapították. Szt György tp-át 1731-57: a kk. esztergom-zöldmezei Szent György prépostság és társaskáptalan tp-ának alapjaira építették, barokk. Org-ját (1/8 m/r) 1914: a Rieger gyár építette. Harangjait 1926: 80,5 és 36 cm átm. Walser Ferenc, 1938: 59 cm átm. Szlezák László öntötte. 1983: 5000 híve volt. - Plébánosai: Neumayer Mihály, 1831: Bütner Károly, 1837: Miskolczy Márton, 1845: Schulcz János, 1850: Lovák Mór, 1851: Székesy Károly, 1855: Molnár János, 1881: Palkovics Viktor, 1886: Perger Lajos, 1929: Madaras Aurél, 1936: Horváth Rudolf, 1941: Brinzik József, 1946: Bucsi József, 1957: Molnár Kálmán, 1961: Andrásfay Ödön, 1994: Domby László. - 6. Vízivárosi Loyolai Szt Ignác. 1239 u. alapították. Tp-át Szt László kir. tiszt-ére sztelték. A törökök dzsámivá alakították, 1725 e. Keresztély Ágost Szt István vt-tp-má szentelte. A jezsuiták közvetlen mellette gimn-ot és rházat építettek. 1738: Petrus Ross tervei szerint elkészült a Szt Ignác-tp. (1788: tornyok, 1870 k. toronysisakok). Oltárait 1735-37: Baumgartner Bernát SJ szobrász faragta. A főoltárkép vsz. Martino Altomonte műve. A r. föloszlatásakor, 1773: a Szt Ignác-tp. a Víziváros plébtp-a lett, a Szt István-tp-ot plébházzá alakították. Az érsség visszaköltözése után, 1820-56: e tp. volt az érs. szegyh-a. A tp. berendezése 1944. XII. 8: a bombázáskor csekély kivétellel elpusztult, 1996: berendezése ideiglenes. 1994. VII: itt volt a főegyházmegyei zsinat. Első org-ja 1770 k. készült. A mait (2/10 m/r, op. 2455.) a Rieger gyár a szem. kpnája számára építette, 1947: áttelepítették, 1960: a FMKV átépítette. Harangját 1798: 83 cm átm. Johann Koll öntötte. 1983: 2900 híve volt. - Plébánosai: 1685: Gazik Mihály, 1691: Mérey Mihály, 1694: Luby Imre, 1696: Malonay Pál, 1699: Kárász Keresztély, 1702: Kébel Mihály, 1709: Botmayer Ferenc, 1712: Kóczy Ferenc, 1716: Schmit György, 1724: Szent-Balázsy József, 1725: Peverelli Jeromos, 1734: Herics Ferenc, 1741: Kóczy Ferenc, 1743: Kulcsár Ferenc, 1759: Stiber György, 1778: Gosztony István, Richválszky Máté, 1779: Grafenberger Ádám, 1803: Kremlicska János, 1821: Csernik Ferenc, 1831: Csernak József, 1837: Bütner Károly, 1846: Miskolczy Márton, 1861: Feichtinger János, 1874: Fábián János, 1880: Molnár János, 1882: Varga Mihály, 1888: Némethy Lajos, 1906: Keményfi Kálmán, 1935: Papp Ferenc, Hóka Imre, 1936: Balázs Lajos, 1937: Almásy József, 1939: Gianone Egon, 1939: Pollák Miklós, Tiefenthaler József, 1948: Monsberger Ulrich OSB, 1950: Pölczer Frigyes, 1979: Bezák Miklós, 1980: Cserpes Jenő, 1981: Khirer Vilmos, Cséfalvay Pál. - 7. ~ kápolnái. A Szenttamási-kpnát 1745 k. Galgóczy János knk. építtette Szt István kir. tiszt. - A Kálvária-kpnát 1823: Benyovszky János építtette. Az ostorozás és töviskoronázás stációja a 18. sz-ból, a többi 1823-ból való. A Golgota-szoborcsop. 1781: készült, s a Szt Adalbert-szegyh. romjai közt állították föl, 1823: helyezték ide. - A Szt Rozália-kpna 1836: készült. - A szentgyörgymezei temetőben Miklósffy András 1835: építtetett kpnát. -
