nak íratott, 1599-ben nyert czímeres nemeslevelet, melyet 1666-ban a kis-tapolcsányi köz-gyűlésen hirdettek ki. A család Szénásfaluban bírt napjainkig. Idővel átszármazott Vesz-prém, Komárom és Tolna vármegyékbe.
Czímer: Természetes színű, lépő oroszlánnal rakott, kék haránt-pólyával osztott paizs, felül veres, alul ezüst. Sisakdísz : kinövő pánczélos vitéz, sisakkal s három veres strucztollal, jobbjában kardon átütött, levágott török fővel, baljában, lándzsán, aranykék hadi lobogót tart. Takarók : kékarany—veresezüst.
Schneider Miklós: Fejérmegyei nemes családok Székesfehárvár 1935 Bevezető:
I. 1599. április 1-én kapott a nemes szülőktől származó Kossá Albert cimeres nemeslevelet Gergely nevü fiával és Pál és János nevü testvéreivel együtt. Ezt a nemeslevelet mutatták fel meghitelesitett másolatban a Keresztesen lakó Kossá Gergely és a család többi tagjai az 1743. évi májusi közgyűlésen. Egyúttal felmutatták még Szüllő Zsigmond és Kondé Imre pozsonymegyei szolgabirák és Miticzky Ferenc esküdt által végzett tanuvallatási, amelyekkel a Nagymagyari Kossa-családhoz való tartozásukat igazolták. Ennek alapján felvették a megyebeli nemesek közé és bizonyságlevelet kaptak. (419. 1.) Az 1743. évi bizonyságlevél szerzőinek nevét az akkori jegyzőkönyv nem tartalmazza. Az átirásban meglevő szöveg szerint azt kapták Gergely, István, Mihály, Péter és János.
Az 1776. évi márciusi közgyűlésen, az 1743. évi bizonyságlevél szerzői, illetve részben azok leszármazói, a bizonyságlevél újbóli kiadását kérték azon oknál fogva, hogy abba az került bele, miszerint a nemeslevél szerzője az eredeti nemeslevelet az 1660. évben hirdette ki
Bars
megyében és emellett még a fiaik neve sem került bele, holott sok fiu volt a családban. A régi bizonyságlevelet* a levéltárba helyezték
s
ujat kaptak. Bele foglaltattak ebbe : 1. Ferenc és fiai János, Gergely, István és Pál,
2. István és fiai István, György, József, Péter, Mihály és János,
3. Mihály és fiai Péter, István, György és Mihály, 4. Péter és fiai István, Péter és József, 5. György és fia Gábor, 6. ifj. Mihály és fiai József, Mihály és János, 7. István és fiai István és Péter.
(743. 1.) Az 1776. évi bizonyságlevélbe belefoglalt Kossá Gergely polgárdi jegyző az 1814. évi novemberi közgyűlésen kapott bizonyságlevelet Imre és János nevü fiaival együtt. (1832. sz.)
Az 1743. évi bizonyságlevél egyik szerzője János, Szentkirályszabadjára költözött és ennek fia Kósa György fiával Sándorral és Sándor és Gábor nevü unokájával az 1821. évi októberi közgyűlésen kapott bizonyságlevelet. (1726. sz.)
Az 1822. évi márciusi közgyűlésen kaptak bizonyságlevelet • az 1776. évi bizonyságlevél alapján a Keresztesen lakó 1. János és fiai Ferenc, Gergely és Dániel. 2. István és fiai István, János és Ferenc. 3. József és fiai József és Péter. 4. Mihály. 5. Ferenc. 6. Péter és fiai János és Péter. 7. János. 8. Mihály és fiai Mihály, János, György és József és Mihálytól való unokája Gábor. (369. sz.)
Az 1842. évi októberi közgyűlésen kaptak nemesi bizonyságlevelet az Abán és Tinódon lakó Kósa-családbeliek e megelőző bizonyságlevelek alapján. (4163. sz.)
Az 1743. évi bizonyságlevél szerzőjének Gergelynek a leszármazója Kósa Gergely csépi lakos az 1842. októberi közgyűlésen kapott bizonyságlevelet. (4356. sz.)
II. Az 1826. októberi közgyűlésen hirdették ki a Komárom megye által 1825. március 22-én kiadott nemesi bizonyságlevelet. Ezt kapta 1. a Kamocsán lakó Kósa Pál és fia József. 2. Kósa János. 3. Kósa Gergely és fiai István és Dávid. 4. Kósa János és fia István. 5. A Gyönkön lakó Kósa Miklós és fiai Albert, Sándor, Dániel, Gábor és Károly. 6. Kósa Pál. 7. Kósa József és fia László. 8. Kósa Péter és fia Dávid. 9. Kósa Sámuel. 10. Kósa István és fia Antal. 11. Kósa János. 12. A Nagymegyeren lakó Kósa János és fiai Károly és János. 13. Kósa Sándor és fia Mihály. 14. Kósa Péter és fiai Péter, József és Miklós. 15. Kósa Gergely és fiai Gergely, Márton és József és Gergelytől való unokája Márton. 16. Kósa István és fiai István, József és Pál. 17. A Szapon lakó Kósa Miklós iskolamester és fia Miklós. 18. Kósa Gergely. 19. Kósa Pál. 20. A Mezőtúron lakó Kósa Gergely. 21. Kósa István és fia János. A bizonyságlevél kiadásának alapjául szolgált az 1756. évi invesztigáció. (2470. sz.)
III.
1808. novemberi közgyűlésen hirdették ki a Pest megye által 1808. augusztus 9-én, a Tasson lakó Kósa János és gyer-mekei János, Péter és Éva, továbbá Jánostól való János nevü unokája részére kiadott nemesi bizonyságlevelet. Ennek alapján nevezetteket felvették a megyebeli nemesek sorába és bizonyságlevelet kaptak. A pestmegyei bizonyságlevél átirásban tartalmazza a Zala megye által 1792-ben Kósa János és testvérei András, István és Ferenc részére kiadott bizonyságlevelet. E szerint nevezettek a szentgyörgyvölgyi Kósákhoz kapcsolták magukat és az 1773. évi invesztigációs munkálatból pedig kitűnt, hogy Nemesnépen nemesi birtokuk volt. (1487. sz.)
Az 1809. évi márciusi közgyűlésen kaptak nemesi bizonyságlevelet a Székesfehérvárott lakó Kósák, még pedig Mihály, János, másik János és József valamint ezek fiai és unokái. A bizonyságlevél kiadásának alapjául szolgált a Győr megye által 1808. julius 27-én kiadott bizonyságlevél, amely a Zala megye által 1745-ben kiadott és Győr megyében kihirdetett bizonyságlevélen alapult. A zalamegyei bizonyságlevél pedig az 1728. évi invesztigáción alapult, amely szerint a szentgyörgyvölgyi Kósák igazolták, hogy elődeik az 1569. évben Felsőnemesnép részeire adományt nyertek. (281. sz.)