6. évi vármegyei összeírásban a nemesmiliticsi közbirtokosok között foglalt helyet.
Kossá (Magyary-Kossa, Nagysarlói). Régi csallóközi nemes család, melynek első eredeti oklevele 1381-ben kelt, a pozsonyi káptalan előtt. A család hol Kossá, hol Magyary néven fordul elő. Újított czímeres levelet 1599 április 1-én kapott I. Rudolftól Nagysarlói Kossá Albert, fia Gergely, két testvére : Pál és János és ennek leánya Zsuzsánna. A család e három testvér után három ágra szakadt. A Jásznagykúnszolnok, Pest és Tolna vármegyékben ma birtokos család Jánostól ered és a leszármazás szakadatlan. A családnak Komárom, Tolna és Heves vármegyékben is volt és van bir-toka. Nemességüket Barsban 1600 deczember 18-án, Komáromban 1699 márczius 10-én és 1727-ben, Veszprémben 1758 július 29-én, továbbá Fehér, Tolna és Heves vármegyékben hirdették ki. A czí-merlevélszerző Jánosnak a fia volt Miklós, ennek fia János, ki 1606-ban született és 1710-ben halt meg 104 éves korában. Ennek fia volt Péter, kinek három fia maradt : ifj. Péter, az idősb és István, az ifjabb ág megalapítója, József magtalanúl húnyt el. Az ifjabb ág utódai 1876-ban telepedtek Bács-Bodrog vármegyébe, a hol most Miklós dr. Tifcslen kir. közjegyző.
Czímer : kék, jobbharánt pólyával hasított, ezüst és veres pajzs. A pólyában jobbra futó, természetes színű oroszlán. Sisakdísz : veres strucztollas, sisakos és vasba öl özött, szemközt fordúlt vitéz növekvően, jobbjában kardot tart, melynek hegyére turbántos török fej van tűzve, baljában kékkel és aranynyal vágott s a sisak koronájába tűzött zászlót fog. Takarók: kék-arany—veres-ezüst.