in a postája, távírója és vasúti állomása.
Tótújfalu, tót kisközség; 66 házzal és 498 róm. kath. vallású lakossal. 1553-ban felerészben a nagyszombati apáczákó, felerészben meg a Földes csa-ládé. 1787-ben a Farkas családnak volt itt nagyobb birtoka. Újabbkori birtokosai a Pálffyak és a Zichyek voltak és most is a Pálffyaknak van itt nagyobb birtokuk. Ide tartoznak a Pálffy és a Zichy majorok. Azonkívül Tótújfaluhoz tartozik Körtvélyes házcsoport. Mivel pedig a Körtvélyes nevű községről a XIII. század elejétől egész a XV. század végéig sokszor esik említés, szükségesnek tartjuk itt erről a Körtvélyesről megemlékezni. Régi okiratok szerint, akkoriban három Körtvélyes volt a vármegyében egymás közelében. Ma négy Körtvélyes-pusztát ós az itt említett házcsoportot ismerjük. Az egyik Körtvélyes-puszta Csö-lösztőhöz tartozik, a másik Felsőszelihez, a harmadik Nyékhez és a negyedik Tejfaluhoz; de nem tudjuk biztosan megállapítani, hogy az a Körtvélyes, melynek első nyomát 1243-ban IV. Béla egyik oklevelében találjuk, melyik volt. Az akkori három Körtvélyes közül az egyik nemesek kezén volt, a másik pozsonyi várföldként szerepel, míg a harmadik Kozma nevű várjobbágyot uralta. Ezutáni birtokosai egész 1477-ig, előfordulásuk sorrendjében a követ-kezők: Tiborczfy Tamás comes, Abaffy Aba comes, Devecsery Eymech fia Márton comes, trencséni Csák Máté, Pechfi Jakab, Csegefi Egyed, Putusfi Hench, Teenkfi Miklós, Oergelyfi Miklós, Nagy Miklós, Jench fia Jakab, Petőfi Mihály, Zavari János, Körtvélyesi András János és Jakab,