1683 Magister judex Kőszegen
1691-98 alispán Sopron vármegyében
végül alnádor
1696-ban alakíttatja át a Szapáry kastélyt Bükön.
(lásd link). Ezt mutatja a kastály bejárata fölötti latin felirat: 1696: Az Istenbe vetett remény sohasem hátrál megzavarodva. Felsőbüki Nagy István a legszentebb császári és királyi felség személyes jegyzője, Nemes Sopron Vármgye alispánja magának és utódainak akart (lakásról) gondoskodni.
1718-ban Sitkére költözött a családjával
http://egervar.celodin.hu/onkorm.htm
1697-1698-ban Sopron vármegye alispánja egyszersmind kir. személynöki itélőmester, ezen felül pedig 1747-ben következő czimzetét olvassuk: "cs. kir. tanácsos, arany sarkantyús vitéz, Sopron vármegye alispánja, Vas vármegye jegyzője, és nádori itélő mester."  Nagy István 1744-ben tett végrendeleti codicillust, és ugylátszik 1747-ben meghalt. Nagy Iván.
1689. Sopron vármegyei alispán, majd aranysarkantyús vitéz, királyi tanácsos s országbírói, azután nádori ítélőmester, alnádor s a királyi személynöki hivatal helyettese, 1708. Vas, 1712-15. Sopron vármegye országgyűlési követe, s ez országgyűlés 10. cikke szerint az u. n. neoacquistica commissio s több más országos bizottmány tagja, az 1723-iki országgyűlésen pedig a beteg királyi személynök helyett a kk. és rr. táblájának elnöke

csak ennyi információ

Esterházy Pál nádorságával kapcsolatos kutatásaim során megismerhettem felsőbüki Nagy István pályafutását is. A nádor bizalmát bíró, küldetésekben, bizottsági tárgyalásokon is gyakran igénybe vett munkatársa volt, de nem nádori ítélőmester. Sopron megyei középnemes családból származott, Felsőbükön lakott, gyakran oda idézte maga elé a peres feleket is. Egy 1691. július 30-i királyi oklevél szerint Sopron megye alispánja (korábban jegyzője).6 Sopron megye örökös főispánja
maga a nádor volt. 1693-tól kezdve Nagy István az iratokban személynöki ítélőmesterként szerepel,7 s 1699. január 2-án a nádor végrendeletének hitelesítői között is még ezt a címet viseli.8 1699 tavaszán már országbírói ítélőmester.9 Egymás után négy országbíró mellett teljesített szolgálatot (Csáky István, f 1699; Batthyány Ádám, |1703; Erdődy György, fl712;10 Pálffy Miklós, 1713 után Esterházy Pál utódja a nádorságban). Az ítélőmesterek ebben az időben már legnagyobb részt szakhivatalnoknak számítottak, helyükön maradtak az országbíró halála után is. Jeszenszky István nádori titkárnak Esterházy Pál nádorhoz írt 1713. január 13-i leveléből azt is megtudjuk, hogy Pálffy Miklós mint új országbíró Nagy Istvánt Esterházy közbenjárására erősítette meg ítélőmesterségében.11 A nádori ítélőmester Esterházy Pál haláláig Meskó Ádám maradt. Mindezekből nyilvánvaló, hogy Nagy István Esterházy Pál nádorsága alatt nem volt nádori ítélőmester, csak Pálffy Miklósnak
nádori kinevezése után lett az.12 Pálffy eszerint nemcsak elődje kérését teljesítette,
hanem értékelte is Nagy István munkásságát, annyira, hogy később alnádornak is kinevezte. Az 1723 : 17. törvénycikk 4.§-a még alnádorként említi. Ebbe a tisztségbe,
amint alább látni fogjuk, 1720-ban került.
A keltezetlen latin nyelvű fogalmazványon aláírás nincs, de a fentiek után nyilvánvaló, hogy kibocsátója Pálffy Miklós nádor, mivel az ő ítélőmestere, majd alnádora volt Nagy István, akit a nádori ítélőmesterségben Szluha Ferenc követett