Dósa Anna

• Birth Notes
  • apja: Dósa Pál *1708.1.25.-+1781)
    1ooBalajthy Erzsébet
    2ooJacsó Erzsébet

• General Notes
  • Dósa. Czímeres nemeslevelet 1755. jun. 20. D. Pál nyert. (Hevesm. lt.) Kihirdette 1755. Pestmegye. – Czímer: hasított paizs; elől kék mezőben szőlőleveles két ezüst szőlőfürt között aranyzsinóron függő arany vadászkürt; hátul ezüst mezőben zöld halom fölött vörös ruhás, kalpagos, sárga csizmás vitéz ijat tart; sisakdisz: 2 –kék-aranynyal, illetőleg ezüst-vörössel vágott – bivalyszarv között zöld halom fölött vörös lábu és csőrü fehér galamb; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. – Pál fiai 1795. Pestmegyétől kapnak nemesi bizonyitványt. – Vö. Orosz 71.; Kősz. 84.
    
    Dósa (Makfalvi). A család ősi fészke a marosszéki Makfalván volt, hol a család tagjai már a XV. században szerepelnek, honnét 1690 táján a Jászságba származnak, itt és Pest vármegyében 1755-ben kihirdettetnek. A család ismertebb tagjai Pál 1750-ben jászkerületi kapitány, a jászberényi gimnázium alapítója és József, ugyancsak jászkerületi kapitány 1800-ban. Pest vármegyében birtokos Imre Kocséron.
    Czímer: hasított pajzs, melynek jobb kék mezejében aranykürt csüng zöld zsinóron, alatta és fölötte egy-egy szőlőfürt; a bal ezüstmezőben zöld téren álló vörösruhás, aranycsizmás magyar vitéz nyíllal. Sisakdísz: Váltakozó színű orrmányok között kiterjesztett szárnyú fehér galamb. Pajzstakarók: kék-arany, vörös-ezüst.
    
    Dósa. A Jászkúnságban, Jászapáti községben lakott D. Albert, kit földesura 1699. évben felszabaditott. Fia Pál 1755. évi jún. 20-án Mária Teréziától armalist is szerzett, melyet ugyanazon évben Pestmegye és a Jászkún közgyülés hirdetett ki. Czímerszerzők: a nevezett D. Pál jászkún táblabiró, neje Jacsó Erzsébet, fiai: Pál, Gergely, Imre, János, Béla, Ferencz, Antal.
    Czímer az armalis másolata szerint: Hasitott pajzs, elül kékben szőlőleveles két ezüst szőlőfürt között aranyzsinóron csüngő arany vadászkürt; hátul ezüstben zöld mező felett vörös ruhás, sárga csizmás, kalpagos, ijjas és nyilát lövésre készen tartó magyar harczos; sisakdisz: 2 (kék-arany, ezüst-vörös) ökörszarv közt zöld halom felett vörös lábú és csőrű fehér galamb; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. A család Hevesen volt birtokos. (1784. év pp. 2350. sz.)