General Notes

református és nemes
Ősi birtokadományos család. Guothfalu 1317-ben szerepel először okmányainkban. 1452-ben Guoth Istvánné Fiacskaházi József leánya, Anna vidaföldi részbirtokáért pert folytat (Turul XVII. kötet 50. és 189. lap). Liptó vármegye 1581 május 24-én nemesség igazoló bizonyítványt ad Fiacsiczi G. Mátyásnak. Az 1583 évi megyei összeírásban Guothfalván birtoktalan nemesek, köztük a Guóth család tagjai laknak. Az 1754/55 évi országos nemesi összeírásban Liptóban 5 családtag szerepel. A család egy ága a XVIII. század elejétől Vas vármegyében virágzik,hol G. Márton 1735 május 16-án hirdeti ki nemességét. Fiai közül Zsigmond 1750 május 5-én, majd Zsigmond és Sándor 1764 december 10-én kapnak Vas vármegyétől nemesi bizonyítványt. Liptó vármegye később is többször ad nemesi bizonyítványt az elköltöző családtagoknak, így 1764 december 10-én néhai G. Márton fiainak, Sándornak és Antal váci bírónak, kik G. másképp Drobny György unokái, György dédunokái, akinek az apja Tamás, családja pedig Ferenctől származik. E bizonyítványt ugyanez évben Pest megyében kihirdetik. 1815-ben G. János kap nemesi bizonyítványt, aki G. másképp Drobny Györgynek a fia, és Gáspárnak az unokája, akinek az apja György volt, ez a bizonyítvány azonos az 1813 évben kiadottal. 1816-ban G. György esztergomi lakós kap nemesi bizonyítványt, aki legfiatalabb G. másképp Drobny Jánosnak a fia. Az 1790 évi nemesi összeírás szerint Liptó megyében élt idősebb, ifjabb és középső G. János, György, András, József és Ferenc özvegye fiával, Ferenccel. G. Sándor 1797-ben Vas vármegyében insurgens főhadnagy, G. Lajos 1842-ben pedig Nógrád vármegyei adószedő. A XVIII. század végén a család Liptóban Guóthfalván birtokos. Az ősi adományos birtokon századunkban is több családtag él. A magyar királyi belügyminiszter a család nemességét több ízben igazolta.
Címer: Kékben lebegő arany koronán két fecskefarkú vörös zászló között levágott török fő. Sisakdísz: könyöklő vörös ruhás kar levágott török főt tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.